Intézménymutató:
Nyilt Tarsadalom Archivum /Open Society Archives OSA/ Kutatointezet
2005. február 3.
Szimeon Szakszkoburggotszki bolgár és Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök elnökletével február 1-jén Szófiában megkezdődött az a nemzetközi konferencia, amely útjára indítja a térségbeli romák felzárkóztatását célzó, Roma Évtized 2005-2015 című programot. A rendezvényre meghívták a programban részes nyolc közép-, kelet- és délkelet-európai ország kormányának vezetőit. A szófiai konferenciára meghívták az Európai Bizottság, az Európa Tanács képviselőit, az Európai Parlament roma tagjait és a résztvevők között van a program két fő pénzügyi támogatója, James Wolfensohn, a Világbank elnöke és Soros György, a Nyitott Társadalom Intézet elnöke. Markó Béla, Románia miniszterelnök-helyettese hangsúlyozta országa elkötelezettségét a kisebbségek ügyében. Markó beszédét roma nyelven fejezte be. Nemzetközi konferencia a romák felzárkóztatására. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./
2008. április 5.
Román és magyar roma-kutatók, politikusok, roma közéleti személyiségek részvételével vitát rendeztek április 5-én Brüsszelben a romák európai integrációjának témakörében. Járóka Lívia néppárti európai parlamenti (EP-) képviselő arról beszélt, hogy az Európai Uniónak elő kellene írnia a tagállamok számára azokat a minimális követelményeket, amelyek teljesítésére a romák kirekesztése elleni hatékony fellépéshez szükség lenne. A brüsszeli programsorozatot a Brüsszeli Magyar Kulturális Intézet, a brüsszeli Román Tájékoztatási Központ, a Nyílt Társadalom Intézete, valamint több roma szervezet állította össze. /Rendezvénysorozat Brüsszelben a roma integrációról. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./
2008. június 7.
Június 6-án sajtótájékoztatón mutatták be a Nagy Imre-per dokumentumainak digitalizált változatát a Magyar Országos Levéltárban (MOL). Az 1958 februárjában, áprilisában és júniusában zajlott büntetőperben, illetve az azt megelőző nyomozás során született 27 ezer oldalnyi iratot, 72 órányi hangfelvételt és 70 percnyi filmfelvételt egyelőre adatvédelmi és személyiségi jogi okokból csak a kutatók ismerhetik meg. A Nyílt Társadalom Archívum (OSA) azonban saját felelősségére, kutatói engedéllyel június 9. és 15. között tervezi a hangfelvételek egy részének nyilvános bemutatását. /Bemutatták a Nagy Imre-per digitalizált dokumentumait. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./
2008. június 10.
Nagy érdeklődés mellett játszották le a Nagy Imre néhai magyar miniszterelnök és társai perének hanganyagát tartalmazó felvételt a Nyílt Társadalom Archívum és az 1956-os Intézet szervezésében Budapesten. A kétszáz személyes teremben az érdeklődők meghallgathatták a bírósági eljárás egyes részeit, olyan időbeosztásban, ahogyan annak idején a valóságban lezajlott. Az 1958. június 9–15. között megrendezett koncepciós per azzal kezdődött, hogy a bírói tanács elnöke, Vida Ferenc államtitkokra hivatkozva elrendelte a zárt tárgyalást. Ez ellen Nagy Imre felemelte szavát, arra hivatkozva, hogy a hazai és a nemzetközi közvéleménynek joga volt a tájékozódáshoz ebben az ügyben. Nagy Imre a gyorsított eljárással sem értett egyet, elmondásából kiderült, hogy nem látta saját peranyagát az utóbbi tíz hónapban, ügyvédjének pedig három nap alatt kellett a nyolckötetnyi irathalmazban kiismernie magát. A kérelmet Vida Ferenc elutasította, majd ismertette a vádpontokat a nyolc vádlottal szemben: a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezése és vezetése, hazaárulás, a szocialista államrenddel szembeni fellépés, ellenséges politikai csoportosulás létrehozása. Nagy Imre elmondta, hogy bűnbaknak érzi magát, akit mások cselekedeteiért is felelősségre vonnak. „Megrendítő volt hallani Nagy Imre néhai miniszterelnök és társai perének hanganyagát, hiszen ötvenegy esztendeje hallottam utoljára a férjem hangját” – mondta Gyenes Judith, Maléter Pál özvegye. /Nyilvános a per hanganyaga. = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./
2009. december 18.
Harmadszor díjazott a Budapesti Román Kulturális Intézet (BRKI): Rév István történész nívó-, Alföldi Róbert színész-rendező kultúra-, míg négy újságíró – Orbán Györgyi, Klein Judit, Kaupert Edit Júlia és Hegedűs István – jubileumi médiadíjjal lett gazdagabb. „Ezzel a 2007-ben alapított díjjal szeretnénk bizonyítani, hogy mi a befogadó országot és az annak értékeit képviselő személyeket tiszteljük. Ezzel a díjjal a magyar kultúrát szeretnénk honorálni, szorosabbra fűzni a kapcsolatot Románia és Magyarország ultúrája között” – mondta nyitóbeszédében Brindusa Armanca, a BRKI igazgatója, majd rátért az este főszereplőinek, azaz a díjazottaknak a bemutatására. Rév István történész professzor, a budapesti Open Society Archives (OSA Archívum) kutatóintézet igazgatója példaértékű erkölcsi magatartásáért, valamint a kelet- és közép-európai demokráciák megerősítése érdekében kifejtett munkája elismeréseként nívódíjat vehetett át. Kimagasló színvonalú újságírói munkájuk elismeréseként Orbán Györgyit, a Magyar Távirati Iroda munkatársát, Klein Juditot, a Magyar Televízió kisebbségi műsorok szerkesztőségének szerkesztőségvezetőjét, Kaupert Edit Júliát, a Magyar Rádió szegedi stúdiója román nyelvű szerkesztőségének vezetőjét, valamint a Csíkszeredában született Hegedűs Istvánt, a Magyar Televízió Kárpát Expressz című műsorának kiemelt szerkesztőjét részesítette jubileumi (1989–2009) médiadíjban. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Díj az értékmegőrzésért. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./
